Hasznos információk

Tájékoztatás a 2012. évi adóváltozásokról:

1. Személyi jövedelemadó

2012-től teljes mértékben megszűnik az adójóváírás intézménye. Az összevont adózás alá tartozó jövedelmekre vonatkozó 27 százalékos adóalap-kiegészítés (szuperbruttó) évi 2 millió 424 ezer forint alatt (havi 202 ezer forint) megszűnik, az e fölötti jövedelmekre továbbra is alkalmazni kell. A magánszemély kérheti az adóalap-kiegészítést a munkáltatótól akár a megkapott jövedelem egészére, akár csak egy részére. Köteles kérni, ha a várható éves jövedelme meg fogja haladni a 2. 424. 000 Ft-ot. Ha a munkavállaló ez utóbbi kötelezettségét elmulasztja, és az adóév végén 10. 000 Ft-ot meghaladó adókülönbözete keletkezik, a különbözet után 12%-os bírságot kell fizetnie. Ismét visszatért az az előírás, hogy a kifizető köteles adóelőleget levonni a magánszemélytől, ha a kifizetésben nem mint egyéni vállalkozó, és nem mint őstermelő részesül. Így kell eljárni az ingatlan-bérbeadások esetén is, ha azok nem egyéni vállalkozás keretében történnek. Hogyan lehet megállapítani, hogy kitől nem kell adóelőleget levonni?

1.Az egyéni vállalkozónak a bevételről kiállított bizonylatán (számláján) fel kell tüntetnie vállalkozói közokiratának számát,

2.Az őstermelő a kifizetést megelőzően bemutatja ezen jogállását igazoló valamely okiratát. (Az őstermelőknek 2012-ben már az első jövedelem kifizetést megelőzően érvényesíteniük kell értékesítési betétlapjukat.)

Béren kívüli juttatások ún. cafeteria kerete:

A juttatások után a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 % személyi jövedelemadót és 10 % mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ez összesen 30,94 % terhet jelent. Hogyha bármely juttatás értéke meghaladja a törvényben előírt mértéket, akkor a 10 %-os eho helyett 27 %-os eho-t kell fizetni. Ez igaz az összesített értékre is.

Étkezéssel kapcsolatban adható juttatások:

- meleg étkezés havi 12. 500,- Ft értékben csak és kizárólag a munkáltató munkavállalóit ellátó étkezőhelyen biztosított melegétkezés esetében alkalmazható.

- Erzsébet utalvány Fogyasztásra kész ( 2012. 12. 31-ig még meleg ételre is ) vásárlására jogosító utalvány havi 5.000,- Ft értékben.

- Széchenyi-pihenőkártya (Szép kártya) keretében adható juttatás: - szálláshely szolgáltatás évi 225 Ezer Ft értékben - vendéglátás évi 150 Ezer Ft értékben - szabadidő eltöltése, egészségmegőrzés évi 75 Ezer Ft értékben.

Összesen: 450 Ezer Ft évente. Iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 %-át meg nem haladó értékben. Továbbra is azután a gyermek után adható, aki után családi pótlékot folyósítanak. A béren kívüli juttatások együttes értéke azonban nem haladhatja meg munkavállalóként az évi 500 Ezer Ft-ot.

Reprezentáció, üzleti ajándék:

A társasági adóalanyoknál és egyéni vállalkozóknál a reprezentáció, üzleti ajándék az első forinttól egyes meghatározott juttatásként adókötelessé válik. Megszűnik az a szabály, hogy társasági adóalany esetében a reprezentáció, üzleti ajándék adómentes a személyi jövedelemadóban és adóalapot növel a társasági adóban. Az első forinttól adóköteles a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott juttatás minden kifizető esetében. A kifizetőt a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli. Ez összesen 51,17 % teher. A reprezentáció és üzleti ajándék után a bevallási és adófizetési kötelezettséget havonta kell teljesíteni. Az áfa továbbra sem igényelhető vissza a reprezentáció után.

Külföldi kiküldetés:

Ha külföldi kiküldetésre napidíjat fizetnek, akkor annak 30 százaléka, de legfeljebb a vonatkozó kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg ismét levonható a bevételből a jövedelem megállapításánál.

Bérbeadás:

Bérbeadás esetén a számlát adó magánszemélytől le kell vonni az adóelőleget, ha az nem egyéni vállalkozó. Eddig a bérbeadó önmaga is befizethette az adóelőleg összegét.

Veszteségelhatárolás:

Az egyéni vállalkozókat érintő módosítás, hogy 2012-től az előző évek elhatárolt veszteségével az adóalap nem csökkenthető csak a nyereség elhatárolt veszteség nélkül számított 50 %-ig.

2. Társasági adó

Társasági adókulcs:

Megmarad az a szabály, amely szerint 500 millió forint adóalapig 10 százalék és a fölött 19 százalék a társasági adó kulcsa.

Veszteségelhatárolás:

A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége csak az adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Szigorodnak az átalakulásnál és cégfelvásárlásnál az átvételre kerülő elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó szabályok is. Az osztalékadó mértéke 16 % maradt. Az osztalék után továbbra is kell fizetni 14% egészségügyi hozzájárulást. Továbbra is érvényben van a maximum 450 Ezer Ft értékhatár, mely a magánszemély egészségbiztosítási járulékát és egyéb címen megfizetett egészségügyi hozzájárulását veszi figyelembe. Azonban kifizetéskor az eho-t le kell vonni, és a magánszemély adóbevallásánál kell rendezni az esetleges túlfizetést.

3. Általános forgalmi adó

Az áfa törvény leglényegesebb változása, hogy az általános 25% adókulcs 27%-ra emelkedik. A többi adókulcs továbbra is változatlanul megmarad. (Ezek 18%, 5% és 0%.) A 27% adókulcs esetén a bruttó árban lévő áfa-tartalom 21,26% lesz. (Ez az érték a 25% áfa esetén 20% volt.) A normál áfa-kulcs emelése szükségessé teszi az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépek és taxaméterek átállíttatását, amelynek végső határideje 2012. február 29. Az átállíttatásig az adóalanyok a bizonylat-kibocsátási kötelezettségüket kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kötelesek teljesíteni. A pénztárgépek átállítását követően az addig teljesített forgalmat egy összegben rögzíteni kell a pénztárgépben. Az egyösszegű bevezetést a kézi nyugtákon jelölni kell, és a kézi nyugtákat legalább 8 évig meg kell őrizni. Az adómemória-átállítással egyidejűleg ki kell íratni a pénztárgépek 2011. évi forgalmát is. Erre a 24/1995 (XI. 22.) PM rendelet kötelezi a vállalkozásokat. A kiíratás célja, hogy az éves forgalmat a könyvelésben elszámolt bevétellel egyeztetni lehessen. Levonható a közlekedési eszköz bérlete illetve lízingdíja utáni áfa. Az általános szabályoknak megfelelően, amennyiben az adott járművet egyaránt használják üzleti és magáncélra, a bérbeadást illetve a lízinget terhelő áfa csak az üzleti használat arányában vonható le, a levonásra vonatkozó egyéb szabályok figyelembevételével.

4. Egyéb adónemek, egyéb változások:

Az egyszerűsített vállalkozói adó:

Az eva válaszhatóságára vonatkozó bevételi határ 25 millió forintról 30 millió forintra emelkedik. Az adó mértéke 30 százalékról 37 százalékra emelkedik.

Cégautóadó:

A cégautóadó mértéke változik, mely a jövőben a motorteljesítménytől és a környezetvédelmi-osztály besorolástól függ. Az adó mértéke 7. 700 Ft és 44.000 Ft között lesz. Az érintett vállalkozásokat kérjük, hogy a motorteljesítményt (kW) és a környezetvédelmi-osztály jelzést az adó pontos megállapítása érdekében közöljék.

Illetékek:

Az adóhatósági eljárási illeték mértéke (pl. igazolás kérése ) 2.000 Ft-ról 3.000 Ft-ra változik.

A készpénzfizetés bejelentése

A független felek közötti készpénzfizetés bejelentési összeghatára ötmillió forintról kétmillió forintra csökken.

Napi készpénzállomány

Változik a napi készpénz - záróállomány százalékban kifejezett maximális mértéke, az előző üzleti év összes bevételének 2%-a helyett 10 % lesz.

Kötelező kamarai regisztráció

A gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) számára kötelezővé válik a kamarai regisztráció és 5.000 Ft/év regisztrációs díj fizetés. Ez nem jelent kamarai tagságot. A tagság önkéntes, ami tagdíjfizetéssel jár. A regisztrációt 2012. 03. 01-ig kell a kamarákhoz benyújtani.

5. Foglalkoztatás

Minimálbér változása 2012.01.01-től:

- szakképesítést nem igénylő munkakörben 78.000 Ft/hó-ról 93.000 Ft/hó-ra

- szakképesítést igénylő munkakörben 94.000 Ft/hó-ról 108.000 Ft/hó-ra változik a minimálbér összege.

Járulékszabályozás, egészségügyi hozzájárulás

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A végkielégítés, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás stb. után is kell 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni. A nem biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók fix összegű egészségügyi szolgáltatási járuléka a jelenlegi 5.100 forint/hó összegről 6.390 forint/hó összegre emelkedik. A biztosított társas vállalkozó, egyéni vállalkozó esetében a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

A segítő családtagi jogviszony 2012-től nem alkalmazható!

Járulék-kötelezettség kiterjesztése: A jövőben kiterjed a kötelezően fizetendő járulék a társaságok olyan tagjaira is, akik a tevékenységben személyes közreműködésre nem kötelezettek, de az ügyvezetői feladatok megbízási szerződés alapján látják el, amennyiben más jogviszony alapján nem biztosítottak. A Kkt., a Bt. és a Kft., az ügyvédi iroda tagjának jogviszonya és az egyéni vállalkozói jogviszony alapján a fizetendő adó alapja legalább a minimálbér 112,5%-a. Amikor a vállalkozó az adott jogviszonyában nem vesz ki jövedelmet, vagy a kivett jövedelme nem éri el ezt az összeget, akkor is fizetnie kell az adót a minimálbér 112,5%-a alapján. Külön kell arra figyelni, hogy minden hónapban önállóan kell számolni a minimálbért, és nem lehet az előző hónapban a minimálbér felett felvett összeget figyelembe venni.

Szociális hozzájárulási adó

A foglalkoztatóra vonatkozó társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség helyébe a szociális hozzájárulási adó lép. A szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalék. Fő szabály szerint a szociális hozzájárulási adót havonta kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Bérkompenzáció

A 300.000 Ft alatti bruttó kereset alatt a munkabérek nettó értékének megőrzése céljából a kormány különböző intézkedéseket vezetett be, amelynek végrehajtása ugyan nem kötelező, de ha valaki ezt végrehajtja, akkor kedvezőbb elbírálás alá eshet a szankciók szempontjából egy munkaügyi ellenőrzés során. Ha valaki nem hajtja végre a kötelező béremelést, akkor ezzel automatikusan kizárja magát a közbeszerzési eljárásokból és mindenfajta állami támogatásból. A munkabérek nettó értékének megőrzését (bérkompenzáció) célzó adókedvezmény: A kifizető az őt terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta. A kedvezmény alapja a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér. A kedvezmény mértéke 2012. évre havonta:

- a kedvezményalap ( a bruttó munkabér) 21,5 százaléka, de legfeljebb 16.125,- forint, ha a részkedvezményalap nem haladja meg a 75 ezer forintot,

- 16.125 forintnak a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 14 százalékát meghaladó része, ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot.

A kedvezmény biztosítja, hogy amennyiben a munkáltató munkavállaló nettó jövedelmét szinten tartotta, úgy költségei csupán 5%-kal nőjenek.

Szakképzési hozzájárulás

A szakképzési hozzájárulás alapja 2012-től már nem társadalombiztosítási járulék alapja, hanem az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja. Mértéke változatlanul 1,5%.

Megszűnik a saját dolgozók képzésére fordított költségek és az egyetemek, főiskolák számára adható fejlesztési támogatás (pénzeszköz- vagy tárgyieszköz-átadás) költségének a bruttó kötelezettségből történő levonási lehetősége. Kizárólag a szakközép- és szakiskola, ill. felsőfokú intézmény gyakorlati képzése támogatható 2012-től. A saját dolgozók jelenlegi szabályok alapján megkezdett képzésére 2012-től a bruttó kötelezettséggel szemben nem lehet költséget elszámolni.

Nem változás de ismét felhívnánk az alkalmazottat foglalkoztatók figyelmét az alábbiakra:

Munkaviszony megkezdése előtti feladatok:

- üzemorvosi vizsgálat

- munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás, amiről jegyzőkönyv készül

- előző munkahelyi igazolások, TB kiskönyv leadása a könyvelésr

Az alkalmazott bejelentése legkésőbb a munkakezdés előtti napon lehetséges!!

A szerződött alkalmazás-egészségügyi szolgáltató (üzemorvos) nevét és az alkalmazotti létszámot be kell jelenteni a Munkavédelmi felügyelőséghez.

Az alkalmazottaknak jelenléti ívet kell vezetni, amit a munkavégzés helyén kell tartani.

Amennyiben az alkalmazott táppénzre kerül, kérjük telefonon jelezni. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a jelenléti ívek vezetése, a szabadság nyilvántartása, a munkaidő kerettel kapcsolatos tájékoztatás kifüggesztése a munkavégzés helyén kell hogy megtörténjen, hogy az ellenőrzést végző szervek betekintést nyerhessenek. Emiatt nincs arra lehetőség, hogy a fenti nyilvántartások a könyvelő irodában készüljenek el.